iPad ajándékba?
Crízis van, a gazdaság gyengén teljesít, ráadásul az infláció is meglódult. A cégek, vállalatok nagyon óvatosan döntenek még kisebb beruházásokról is. Pedig ilyenkor érdemes vásárolni! Hogy miért? Mert aki eladásból él, az rákényszerül olyan feltételek elfogadására, amiket normál körülmények között nem tenne. Egyszóval most olcsón lehet vásárolni! Az Océ-nál is, legújabb akciójukról itt olvashatnak, most iPad táblagépet adnak a vásárlóknak ajándékba.
Plottolni könnyű!
Mondják a plotterek és CAD szoftverek gyártói. Aki azonban rendszeresen nyomtat rajzokat, az tisztában van ennek az állításnak a valóságtartalmával. Ugyanis plottolni nem könnyű. Valóban lehetnek olyan szerencsés együttállások, amikor elsőre jól jön ki a rajz a nyomtatóból, de inkább nem. Lemarad egy vonal, nem fér rá a papírra, nem stimmel a betűtípus, stb. Sok dolog bosszanthatja a mérnököt.
Hogy mi az oka ennek? Egyrészt az, hogy ma már rengeteg féle CAD szoftver létezik, és igazából egy dolog mutat némi hasonlóságot bennük: létrehozóik nem nagyon foglalkoztak a rajzok papírra vetésének problémájával. Vagyis ezek a szoftverek remekül segítik a tervezést, de nem támogatják a tervek egyszerű és gyors kinyomtatását. Másrészt a hardver gyártók egy része is a szükségesnél kevesebb időt és energiát fordít a szélesformátumú nyomtatás megoldására. "Jó lesz oda az A4/A3 meghajtó is", mondják többen.
De sajnos nem jó, mivel egy A0 méretű CAD rajz kinyomtatása más igényeket támaszt a nyomtató meghajtóval szemben, mint egy A4 dokumentumé. Szóval egy megbízható nyomtatásvezérlő sok időt, pénzt és energiát tud megspórolni a felhasználóknak. Pont ez a célja az Océ új Windows Printer Driver 2 névre hallgató nyomtató meghajtójának. Az új driver Windows környezetben garantál egyszerű, gyors és selejtmentes nyomtatást. Ez köszönhető a WYSIWYP előnézetnek, vagyis a felhasználó a monitoron ellenőrizheti, hogy a rajz hogy fog kinézni a papíron. Látja, ha az nem fér rá a papírra, vagy rossz az orientációja, és így nem lesz jó a hajtogatás. Látja, ha lemaradnak vonalak, vagy rajzrészletek. Így időben kijavíthatja a hibákat, kizárja a selejteket és megtakarít egy csomó pénzt. Az új Océ Windows Printer Driver 2 meghajtóról további információkat, videót itt talál.
Hogy mi az oka ennek? Egyrészt az, hogy ma már rengeteg féle CAD szoftver létezik, és igazából egy dolog mutat némi hasonlóságot bennük: létrehozóik nem nagyon foglalkoztak a rajzok papírra vetésének problémájával. Vagyis ezek a szoftverek remekül segítik a tervezést, de nem támogatják a tervek egyszerű és gyors kinyomtatását. Másrészt a hardver gyártók egy része is a szükségesnél kevesebb időt és energiát fordít a szélesformátumú nyomtatás megoldására. "Jó lesz oda az A4/A3 meghajtó is", mondják többen.
De sajnos nem jó, mivel egy A0 méretű CAD rajz kinyomtatása más igényeket támaszt a nyomtató meghajtóval szemben, mint egy A4 dokumentumé. Szóval egy megbízható nyomtatásvezérlő sok időt, pénzt és energiát tud megspórolni a felhasználóknak. Pont ez a célja az Océ új Windows Printer Driver 2 névre hallgató nyomtató meghajtójának. Az új driver Windows környezetben garantál egyszerű, gyors és selejtmentes nyomtatást. Ez köszönhető a WYSIWYP előnézetnek, vagyis a felhasználó a monitoron ellenőrizheti, hogy a rajz hogy fog kinézni a papíron. Látja, ha az nem fér rá a papírra, vagy rossz az orientációja, és így nem lesz jó a hajtogatás. Látja, ha lemaradnak vonalak, vagy rajzrészletek. Így időben kijavíthatja a hibákat, kizárja a selejteket és megtakarít egy csomó pénzt. Az új Océ Windows Printer Driver 2 meghajtóról további információkat, videót itt talál.
Océ olcsóért?
Van ilyen is. Igaz ritkán. Az Océ termékváltás miatt számos bemutatótermi, illetve használt berendezést kínál most nagyon kedvező áron. Fél-, vagy akár negyedáron juthat hozzá egy tartós, kiváló minőségű Océ plotterhez, multifunkciós rajzmásolóhoz, hajtogatóhoz az, aki résen van. Részletek itt!
Ráncfelvarrás után
Az Océ több szélesformátumú berendezésén is elvégezte a már szinte kötelező, a termékéletciklus felére időzített "ráncfelvarrást". Vagyis a plotterek okosabbak, szebbek, és persze gyorsabbak lettek, mint elődeik, de az ősök azonnal felismerhetők a gyerekekre nézve.
A PlotWave 350, amely az igen sikeres PlotWave 300 alapjaira épül, elsősorban a mobilitás divatját igyekszik meglovagolni azzal, hogy a plotterre közvetlenül lehet nyomtatni egy okostelefonról, vagy egyéb mobil eszközről. Például az iPad-hez szükséges alkalmazás innen tölthető le. Persze, azért gyorsabb is lett, de ez nem lep meg senkit. Az Océ az új rendszert ugyanazon az áron, kinálja, mint elődjét, és a PlotWave 300-at is a kínálatban tartja, csökkentett áron. Ez mindenképpen jó hír a mostani kedvezőtlen gazdasági körülmények között.
A másik, frissítésen átesett nyomtató a ColorWave 650. Szintén elődje, a ColorWave 600 alapjaira épül, és szintén okosabb, szebb és gyorsabb lett. Óránként akár 120 m2 színes nyomatot készít el, ami döbbenetes mennyiség, ha azzal vetjük össze, általában mennyit kell várnunk egy látványterv plottolására egy tintasugaras nyomtatón. A rendkívüli sebesség az Océ saját, CrystalPoint nyomtatási technológiájának köszönhető. A nyomatok azonnal szárazak, így a folyamatot nem lassítja a festék száradási ideje. Ráadásul a berendezés a selyemfényű, fotóminőségű nyomatokat normál papírra készíti, vagyis olcsó az üzemeltetése.
A PlotWave 350, amely az igen sikeres PlotWave 300 alapjaira épül, elsősorban a mobilitás divatját igyekszik meglovagolni azzal, hogy a plotterre közvetlenül lehet nyomtatni egy okostelefonról, vagy egyéb mobil eszközről. Például az iPad-hez szükséges alkalmazás innen tölthető le. Persze, azért gyorsabb is lett, de ez nem lep meg senkit. Az Océ az új rendszert ugyanazon az áron, kinálja, mint elődjét, és a PlotWave 300-at is a kínálatban tartja, csökkentett áron. Ez mindenképpen jó hír a mostani kedvezőtlen gazdasági körülmények között.
A másik, frissítésen átesett nyomtató a ColorWave 650. Szintén elődje, a ColorWave 600 alapjaira épül, és szintén okosabb, szebb és gyorsabb lett. Óránként akár 120 m2 színes nyomatot készít el, ami döbbenetes mennyiség, ha azzal vetjük össze, általában mennyit kell várnunk egy látványterv plottolására egy tintasugaras nyomtatón. A rendkívüli sebesség az Océ saját, CrystalPoint nyomtatási technológiájának köszönhető. A nyomatok azonnal szárazak, így a folyamatot nem lassítja a festék száradási ideje. Ráadásul a berendezés a selyemfényű, fotóminőségű nyomatokat normál papírra készíti, vagyis olcsó az üzemeltetése.
Nem túl eredeti, de mégiscsak 27% kedvezmény.
Nem először, és valószínűleg nem utoljára süti valaki el, hogy most "ÁFA nélkül" lehet nála vásárolni. Volt ennél már ütősebb marketing üzenet a piacon, de azért 27%-al olcsóbban vásárolni bármikor jó. A részletek itt olvashatók.
Vektorizálás vagy raszterizálás?
A vektorizálás, mint megoldandó feladat, megannyiszor megjelenik ügyfeleink kívánalmai között, de mi is a cél valójában? A meglévő papír alapú rajzok felhasználása korszerű CAD rendszerekben. Lehetséges vagy sem? A válasz egyszerűnek tűnik, de valójában nem az.
A jelenkor szkennerei képesek előállítani a papír alapú rajzokból raszteres állományokat, de ezek a CAD szoftverekkel nem módosíthatóak egyszerűen. A megoldást a vektoros állomány előállítása jelentené.
Minden digitalizált kép „buta” pontok halmazából áll, amelyből a vektorizáló szoftver képes „okosabb” rajzot csinálni. Sajnos ezek a szoftverek a mai kor technikáján csupán az egymás mellett lévő pontokat tudják egyenesekké, körökké, és egyéb geometriai elemekké alakítani. Ez bizonyos esetekben elég lehet, de két probléma ma még nem oldható meg teljesen.
1. A vektorizált rajzok az eredeti rajzokon lévő folytonossági hiányokat nem tudják, vagy csak kis mértékben tudják korrigálni. Ez főként régi, rossz minőségű rajzok esetén fordul elő.
2. A másik probléma súlyosabb. Bár a vektoros rajzok „okosabbak” a raszteresekhez képest, ennek ellenére a vektoros állomány elemeiről a CAD szoftver nem tudja eldönteni, hogy mit is jelentenek. Továbbra is csak vonalak halmaza, nem pedig ablak, ajtó, csavar, furat, stb. Ezért kell ezeket még utólag kézi munkával javítani, pontosítani. Sajnos az emberi tudást ezek a programok nem pótolják.
Ezért leggyakrabban ezeket a beszkennelt állományokat egy síkra, háttérképként beillesztik a CAD szoftverbe és így használják fel. Az egészet egy következő síkon felülrajzolják, vagy csak a kívánt részeket módosítják. Ez a gyakorlatban megfelelő, és a vektorizálásnál sokkal gyorsabb, sőt, lényegesen olcsóbb folyamat.
Jelen tudásunk szerint még sok idő fog eltelni a tökéletes vektorizálás megalkotásáig. Ha egyáltalán szükség lesz rá.
A jelenkor szkennerei képesek előállítani a papír alapú rajzokból raszteres állományokat, de ezek a CAD szoftverekkel nem módosíthatóak egyszerűen. A megoldást a vektoros állomány előállítása jelentené.
Minden digitalizált kép „buta” pontok halmazából áll, amelyből a vektorizáló szoftver képes „okosabb” rajzot csinálni. Sajnos ezek a szoftverek a mai kor technikáján csupán az egymás mellett lévő pontokat tudják egyenesekké, körökké, és egyéb geometriai elemekké alakítani. Ez bizonyos esetekben elég lehet, de két probléma ma még nem oldható meg teljesen.1. A vektorizált rajzok az eredeti rajzokon lévő folytonossági hiányokat nem tudják, vagy csak kis mértékben tudják korrigálni. Ez főként régi, rossz minőségű rajzok esetén fordul elő.
2. A másik probléma súlyosabb. Bár a vektoros rajzok „okosabbak” a raszteresekhez képest, ennek ellenére a vektoros állomány elemeiről a CAD szoftver nem tudja eldönteni, hogy mit is jelentenek. Továbbra is csak vonalak halmaza, nem pedig ablak, ajtó, csavar, furat, stb. Ezért kell ezeket még utólag kézi munkával javítani, pontosítani. Sajnos az emberi tudást ezek a programok nem pótolják.
Ezért leggyakrabban ezeket a beszkennelt állományokat egy síkra, háttérképként beillesztik a CAD szoftverbe és így használják fel. Az egészet egy következő síkon felülrajzolják, vagy csak a kívánt részeket módosítják. Ez a gyakorlatban megfelelő, és a vektorizálásnál sokkal gyorsabb, sőt, lényegesen olcsóbb folyamat.
Jelen tudásunk szerint még sok idő fog eltelni a tökéletes vektorizálás megalkotásáig. Ha egyáltalán szükség lesz rá.
Miért nem kell a szín? (2011.12.14.)
Mert drága?
Mert nincs rá szükség?
Mert lassú?
Bár az elmúlt években szinte minden plottergyártó a színes tervrajzok nyomtatásának területén hajtott végre fejlesztéseket, a fekete-fehér LED lézerek utánozhatatlan teljesítménye (akár 10 A0/perc) következetesen tartja a köztudatban, hogy a színes nyomtatás soha nem lehet elég hatékony. Ezért sokan, mondván úgysem olyan fontos a szín, könnyen le is mondanak róla.
Mi bizonyítja mégis, hogy egy színes nyomtatórendszer éppúgy megfelel a feladatra, mint egy LED lézer fekete-fehér?
Nem drágább
A lézernyomtatón készült nyomatok esetén közismert, hogy a festék és a papír költsége a technológiából fakadóan alacsonyabb, mint például a tintasugaras nyomtatásnál. Ezért úgy gondoljuk ezek olcsóbb üzemeltetésű berendezésnek. Viszont, ha a szervizköltséget is figyelembe vesszük, akkor a lézernyomtatónál fajlagosan az 1 m2-re eső díj viszonylag magas, mivel a dob és a kapcsolódó alkatrészek képzik a szervizköltségek jelentős részét és ezek cseréje költséges. Ezzel szemben a tintasugaras nyomtatóknál ilyen drága egységek nincsenek, itt a költségek nagy részét a fej és a tinta teszi ki, ami átlagos fedettségű műszaki rajzok esetén alacsony az elhasznált festék viszonylag kis mennyisége miatt. Így egy színes nyomat ma már nem drágább, mint egy fekete-fehér, sőt, sok esetben még olcsóbb is, de erről majd később.
Igenis szükség van színekre
Az InfoTrends/CAP már egy 2005-ös felmérésben kereste a választ az elmúlt évek színes plottereinek fejlesztése kapcsán: Mire használják a színeket?
A válaszadók 57,3%-a, vagyis a döntő többség szerint jobb lesz az anyag érthetősége, 20,2% szerint jobban eladható a projekt (!), 14,5% azt válaszolta, hogy a CAD szoftverek amúgy is színesek, teljesen logikus, hogy a nyomat is az legyen.
Hatékony, gyors
A színes plotterek az elmúlt évek fejlesztése során „megörökölték” a LED lézerek által kiharcolt profi szoftvereket, új technológiák jelentek meg, így a hatékonyságuk fényévekkel nőtt. Olyan nyomtatáskezelő alkalmazások és alap szoftverek (méretfelismerés, elforgatott nyomtatás, RIP stb.) és megoldások (működés közbeni papír- és tintacsere, integrált szkenner, stb.) tartoznak már bele az alacsonyabb kapacitású tintasugaras gépekbe is, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.
Ezek után gondolja át újra: Önnek kell a szín?
Színek a valóságban
Sokan teszik fel a kérdést egy-egy nyomtatás után, miért nem azonosak a monitoron megjelenő színek a nyomtatási eredménnyel? A kérdés helyes megválaszolásához némi színelméleti ismeretre van szükség. Sokat hallunk bizonyos varázsszavakat, mint RGB, CMYK, RIP de valójában mit is jelentenek ezek a és mi közük van egy kép kinyomtatásához. Kezdjük a legelején.
Az ember szemébe a fény kétféle módon érkezhet. Közvetlenül, ha egy tárgy fényt bocsát ki magából (monitor, TV….) vagy valamiről visszavert formában, ilyenkor szemünk a tárgyról visszavert fényt érzékeli (fénykép, utcakép, tájkép….). Utóbbi esetben az érzékelt szín nagymértékben függ attól a fényforrástól, ami megvilágítja a tárgyat. Gondoljunk csak egy utca látképére, színeire nappal természetes fénynél, és este a nátrium lámpás közvilágítás esetén.
A közvetlen fényt kibocsátó tárgyak esetén, amilyen a Monitor is, a színeket a képernyőn világító piros, zöld és kék fénypontok segítségével állítják elő. (additív színkeverés) Ezt a megoldást a színek angolszász elnevezéséből adódó rövidítéssel RGB (red, green , blue) színkeverésnek nevezzük. Ha a három lámpa egyszerre világít, fehér fényt látunk.
A nyomtatásnál nem hagyatkozhatunk erre a szín-előállítási módra, hiszen a festék a papíron, bocsát ki magából fényt, így itt más módon kell a színeket előállítani. Gyermekkorából mindenki emlékezik arra, hogy ha kék és sárga festéket összekever zöld színt kap eredményként. Ilyen elven nyomtatnak a nyomtatók is. (szubsztraktív színkeverés) Annak érdekében, hogy minél nagyobb területet le lehessen fedni a színskálából cián, magenta, sárga, és fekete (Cian, Magenta, Yellow, blacK) CMYK festékeket használnak a színek előállításához.
Mint látható a két színmegjelenési forma, mint Monitor vagy Nyomat más-más színeket használ a tökéletes színérzet keltéséhez. Belátható, hogy ezek azonos nevezőre hozása nem egyszerű feladat, hiszen nem csak az RGB és CMYK értékeket, de még nyomtatás esetén a papír tulajdonságait is figyelembe kell venni. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes monitor, nyomtató gyártók nem azonos RGB fényporokat, vagy CMYK festékeket használnak így ezek is különböznek egymástól.
Mindebből a nagy káoszból segít kiutat találni egy nemzetközileg elismert szabvány, a Panton színskála, amelynek segítségével egy ügyes alkalmazás (RIP), amely ismeri a tinták (CMYK), papírok, monitorok (RGB) tulajdonságait, képes a tökéletest megközelítő eredményt produkálni. Természetesen minden RIP annyit ér, amennyire a tinta gyártója kiteszteli a különböző papírokon a tintáit, és amennyire a monitorunk szín-kalibrációja helyes.
