Vektorizálás vagy raszterizálás?

A vektorizálás, mint megoldandó feladat, megannyiszor megjelenik ügyfeleink kívánalmai között, de mi is a cél valójában? A meglévő papír alapú rajzok felhasználása korszerű CAD rendszerekben. Lehetséges vagy sem? A válasz egyszerűnek tűnik, de valójában nem az.

A jelenkor szkennerei képesek előállítani a papír alapú rajzokból raszteres állományokat, de ezek a CAD szoftverekkel nem módosíthatóak egyszerűen. A megoldást a vektoros állomány előállítása jelentené.

Minden digitalizált kép „buta” pontok halmazából áll, amelyből a vektorizáló szoftver képes „okosabb” rajzot csinálni. Sajnos ezek a szoftverek a mai kor technikáján csupán az egymás mellett lévő pontokat tudják egyenesekké, körökké, és egyéb geometriai elemekké alakítani. Ez bizonyos esetekben elég lehet, de két probléma ma még nem oldható meg teljesen.

1. A vektorizált rajzok az eredeti rajzokon lévő folytonossági hiányokat nem tudják, vagy csak kis mértékben tudják korrigálni. Ez főként régi, rossz minőségű rajzok esetén fordul elő.

2. A másik probléma súlyosabb. Bár a vektoros rajzok „okosabbak” a raszteresekhez képest, ennek ellenére a vektoros állomány elemeiről a CAD szoftver nem tudja eldönteni, hogy mit is jelentenek. Továbbra is csak vonalak halmaza, nem pedig ablak, ajtó, csavar, furat, stb. Ezért kell ezeket még utólag kézi munkával javítani, pontosítani. Sajnos az emberi tudást ezek a programok nem pótolják.

Ezért leggyakrabban ezeket a beszkennelt állományokat egy síkra, háttérképként beillesztik a CAD szoftverbe és így használják fel. Az egészet egy következő síkon felülrajzolják, vagy csak a kívánt részeket módosítják. Ez a gyakorlatban megfelelő, és a vektorizálásnál sokkal gyorsabb, sőt, lényegesen olcsóbb folyamat.

Jelen tudásunk szerint még sok idő fog eltelni a tökéletes vektorizálás megalkotásáig. Ha egyáltalán szükség lesz rá.
Boldog, sikeres új évet kíván az Océ-Hungária Kft!


Kellemes karácsonyi ünnepeket kíván az Océ-Hungária Kft!




Miért nem kell a szín? (2011.12.14.)


Mert drága?

Mert nincs rá szükség?

Mert lassú?

Bár az elmúlt években szinte minden plottergyártó a színes tervrajzok nyomtatásának területén hajtott végre fejlesztéseket, a fekete-fehér LED lézerek utánozhatatlan teljesítménye (akár 10 A0/perc) következetesen tartja a köztudatban, hogy a színes nyomtatás soha nem lehet elég hatékony. Ezért sokan, mondván úgysem olyan fontos a szín, könnyen le is mondanak róla.



Mi bizonyítja mégis, hogy egy színes nyomtatórendszer éppúgy megfelel a feladatra, mint egy LED lézer fekete-fehér?

Nem drágább

A lézernyomtatón készült nyomatok esetén közismert, hogy a festék és a papír költsége a technológiából fakadóan alacsonyabb, mint például a tintasugaras nyomtatásnál. Ezért úgy gondoljuk ezek olcsóbb üzemeltetésű berendezésnek. Viszont, ha a szervizköltséget is figyelembe vesszük, akkor a lézernyomtatónál fajlagosan az 1 m2-re eső díj viszonylag magas, mivel a dob és a kapcsolódó alkatrészek képzik a szervizköltségek jelentős részét és ezek cseréje költséges. Ezzel szemben a tintasugaras nyomtatóknál ilyen drága egységek nincsenek, itt a költségek nagy részét a fej és a tinta teszi ki, ami átlagos fedettségű műszaki rajzok esetén alacsony az elhasznált festék viszonylag kis mennyisége miatt. Így egy színes nyomat ma már nem drágább, mint egy fekete-fehér, sőt, sok esetben még olcsóbb is, de erről majd később.

Igenis szükség van színekre

Az InfoTrends/CAP már egy 2005-ös felmérésben kereste a választ az elmúlt évek színes plottereinek fejlesztése kapcsán: Mire használják a színeket?

A válaszadók 57,3%-a, vagyis a döntő többség szerint jobb lesz az anyag érthetősége, 20,2% szerint jobban eladható a projekt (!), 14,5% azt válaszolta, hogy a CAD szoftverek amúgy is színesek, teljesen logikus, hogy a nyomat is az legyen.

Hatékony, gyors

A színes plotterek az elmúlt évek fejlesztése során „megörökölték” a LED lézerek által kiharcolt profi szoftvereket, új technológiák jelentek meg, így a hatékonyságuk fényévekkel nőtt. Olyan nyomtatáskezelő alkalmazások és alap szoftverek (méretfelismerés, elforgatott nyomtatás, RIP stb.) és megoldások (működés közbeni papír- és tintacsere, integrált szkenner, stb.) tartoznak már bele az alacsonyabb kapacitású tintasugaras gépekbe is, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.

Ezek után gondolja át újra: Önnek kell a szín?

Színek a valóságban

Sokan teszik fel a kérdést egy-egy nyomtatás után, miért nem azonosak a monitoron megjelenő színek a nyomtatási eredménnyel? A kérdés helyes megválaszolásához némi színelméleti ismeretre van szükség. Sokat hallunk bizonyos varázsszavakat, mint RGB, CMYK, RIP de valójában mit is jelentenek ezek a és mi közük van egy kép kinyomtatásához. Kezdjük a legelején.

Az ember szemébe a fény kétféle módon érkezhet. Közvetlenül, ha egy tárgy fényt bocsát ki magából (monitor, TV….) vagy valamiről visszavert formában, ilyenkor szemünk a tárgyról visszavert fényt érzékeli (fénykép, utcakép, tájkép….). Utóbbi esetben az érzékelt szín nagymértékben függ attól a fényforrástól, ami megvilágítja a tárgyat. Gondoljunk csak egy utca látképére, színeire nappal természetes fénynél, és este a nátrium lámpás közvilágítás esetén.

A közvetlen fényt kibocsátó tárgyak esetén, amilyen a Monitor is, a színeket a képernyőn világító piros, zöld és kék fénypontok segítségével állítják elő. (additív színkeverés) Ezt a megoldást a színek angolszász elnevezéséből adódó rövidítéssel RGB (red, green , blue) színkeverésnek nevezzük. Ha a három lámpa egyszerre világít, fehér fényt látunk.


A nyomtatásnál nem hagyatkozhatunk erre a szín-előállítási módra, hiszen a festék a papíron, bocsát ki magából fényt, így itt más módon kell a színeket előállítani. Gyermekkorából mindenki emlékezik arra, hogy ha kék és sárga festéket összekever zöld színt kap eredményként. Ilyen elven nyomtatnak a nyomtatók is. (szubsztraktív színkeverés) Annak érdekében, hogy minél nagyobb területet le lehessen fedni a színskálából cián, magenta, sárga, és fekete (Cian, Magenta, Yellow, blacK) CMYK festékeket használnak a színek előállításához.

Mint látható a két színmegjelenési forma, mint Monitor vagy Nyomat más-más színeket használ a tökéletes színérzet keltéséhez. Belátható, hogy ezek azonos nevezőre hozása nem egyszerű feladat, hiszen nem csak az RGB és CMYK értékeket, de még nyomtatás esetén a papír tulajdonságait is figyelembe kell venni. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes monitor, nyomtató gyártók nem azonos RGB fényporokat, vagy CMYK festékeket használnak így ezek is különböznek egymástól.



Mindebből a nagy káoszból segít kiutat találni egy nemzetközileg elismert szabvány, a Panton színskála, amelynek segítségével egy ügyes alkalmazás (RIP), amely ismeri a tinták (CMYK), papírok, monitorok (RGB) tulajdonságait, képes a tökéletest megközelítő eredményt produkálni. Természetesen minden RIP annyit ér, amennyire a tinta gyártója kiteszteli a különböző papírokon a tintáit, és amennyire a monitorunk szín-kalibrációja helyes.

Océ CrystalPoint technológia

Az Océ CrystalPoint™ technológia teljes egészében Océ fejlesztés. Magas minőségű nyomatokat eredményez normál és újrahasznosított médiákon színesben és fekete-fehérben egyaránt. A szabadalmaztatott Océ TonerPearls™ festéket használva optimális megoldás az alkalmazások széles körében a CAD rajzoktól kezdve a térképeken át a kölönböző grafikákig. A CrystalPoint technológiát jelenleg az Océ ColorWave 600 nyomtatóban alkalmazzuk.


Előnyök

  • Pontos, finom részletek
  • Kiváló olvashatóság, egyenletesen kitöltött területek
  • A vonalak nem "szőrösödnek" ki
  • Egyedi "selyemfényű" megjelenés normál papíron
  • Magas minőség normál papíron: CAD rajzok, térképek, grafikák, poszterek
  • Ugyanaz a megjelenés színesben és fekete-fehérben
  • Vízálló nyomatok
  • A festék kikristályosodása tökéletes tapadást biztosít minden médián
  • A nyomatok kültéren is használhatók

Megnövelt termelékenység

  • Azonnal száraz nyomatok
  • Rögtön hajtogatható, szállítható

Környezetbarát

  • Nincs ózonkibocsátás
  • Nincs kellemetlen szag
  • Minimális hulladék keletkezik
  • A festék nem szennyező, szilárd, normál irodai hulladékként kezelhető
  • Nincs festékpor szóródás

Océ Radiant Fusing technológia


Az Océ Radiant Fusing egy bemelegedési idő nélküli, rendkívül környezetbarát festékfixálási eljárás, mely során a festéket a speciális huzalok által leadott hő megolvasztja és rögzíti a papíron, a kép legkisebb torzítása nélkül.


Előnyei:

  • Nincs bemelegedési idő
  • Éles nyomatkép
  • Alacsony energiafogyasztás
  • Kis zaj-és hőkibocsátás
  • Magas megbízhatóság hosszú távon

A Radiant Fusing eljárás lépései:

  1. A festék a papírra kerül
  2. A papír elhalad a teflon szálak mellett, melyek gyorsan melegednek fel és hűlnek le, hasonlóan egy kenyérpirítóhoz.
  3. A hő a médián keresztül megolvasztja a festéket, ami erősen rögzül a papíron. Mivel a média nem halad át magas hőmérsékletű nyomóhengerek között, a legkisebb torzítás is kizárt.

Őszi lomtalanítás

Unja már porlepte plotterét? Adja el nekünk 1 millió Ft-ért!



Ha 2011. november 30-ig vásárol Océ ColorWave 300, PlotWave 300, vagy TDS750 multifunkciós berendezést, mi 1 millió Ft-ért visszavásároljuk elhasznált plotterét vagy másolóját!

Részletek itt

Océ ColorWave 300 2nd Edition

Gyorsabb, termelékenyebb, nélkülözhetetlen




  • Kétszeres termelékenység
    • Extrém gyors fájlfeldolgozás
    • Online hajtogató
  • Minőségi szkennelés és nyomtatás
  • Kis helyigény
    • Kezelés elölről
    • Felső kiadó tálca
  • Időmegtakarítás munkafolyamataiban
    • Távfelügyeleti rendszer
    • Másolási és szkennelési sablonok

Rajz, kép és szöveg egy dokumentumon… Melyikhez állítsam a nyomtatást?

Önnek semmit sem kell beállítania! Az Océ Dynamic Switching technológia automatikusan meghatározza a nyomat egyes részeihez legjobb nyomtatási üzemmódot. Érzékeli, hogy a rajzon hogyan váltakoznak a vonalas és a kitöltött területek, és meghatározza az adott területhez legjobban illeszkedő nyomtatási módot. Az eredmény a minőség és nyomtatási sebesség optimális egyensúlya, amely maximálisra növeli a termelékenységet a vonalat és képet is tartalmazó rajzoknál.